Van egy sorozatunk, amit közel két hónapja kezdtünk el. A sorozat – egyéb témák és a naptári rend sajátságai miatt – csak hosszabb-rövidebb kihagyásokkal folytatódik. Ezért aztán célszerű időnként emlékeztető összefoglalásokat készíteni. Úgy gondolom, hogy a sorozat végén érdemes lesz – ha addig élek – az egész témakörről egy összeszerkesztett változatot is készíteni, a tanulságok levonásával együtt. Az egész témakör úgy merült fel, hogy a hagyományos erkölcsi normák – amiknek a Tízparancsolat a jellemző képviselője, és egyben centruma – a társadalom fejlődése miatt más hangsúlyt kaptak, valamint sok olyan emberi tevékenység van, amik régen nem, vagy csak töredékesen léteztek. Ezeknek a tevékenységeknek nem alakult ki a társadalmilag elfogadott „polgári”, (civil) normarendszere. Az előző alkalommal le lett rögzítve, hogy azért kell egy társadalmilag elfogadott (de egy büntető törvénykönyvnél szigorúbb) normarendszer kialakításán – és elfogadtatásán – dolgozni, hogy az egyes ember (a mennyei Atyával szemben) ismét érezze azt, hogy az általa is elfogadhatónak, teljesíthetőnek tartott normákat sem képes betartani, és ez által belássa az ő elveszett bűnös voltát.
A megbeszélt és még megbeszélésre váró témák a következők (Egy kissé átfogalmaztam a címeket, ahogy az idő haladásával tovább érlelődtek bennem a témák.) (1) A „Tolerancia éve”címszó alatt beszéltük meg, hogy a hozzánk kerülő új tagok (pl. hittanosok szülei) hogyan kerülhetnek könnyebben a gyülekezet közösségéhez. (2) Volt egy félresikeredett/félreértett téma-felvezetés a társadalom gazdasági fejlődésének, változásainak erkölcsi vetületeiről. Úgy tűnik, a témát egészen újra kell fogalmazni, hogy érthetőbb, befogadhatóbb legyen. (3) Felelősségünk a testünkért, annak minél hatékonyabb használatáért. Ez az „önrongálás” sok modern módjáról (alkohol, dohány, tudatmódosító szerek, játékszenvedély stb.)és annak megszüntetéséről szólna. Ezzel össze lehetne hangolni a mind jobban terjedő „egészségtudatos életre nevelő” mozgalmakat, rámutatva azok túlhajtásaira. (4) Vagyon, jövedelem, vagyon öröklése, (és azok megadóztatása) mint egy jó példa a feudális hagyományokból a polgári gondolkodásmód felé átalakuló szemléletmódra. (5) Az életvitel, életmód lényeges változásai a munka/szabadidő (entertaintment) /tanulmányokkal eltöltött évek arányának alapvető megváltozása miatt. (6) Felelősség az „országút szélére” kerültekért. (Mélyszegénység, munkanélküliség, hajléktalanság stb.) A növekvő problémák megoldási kérdései, a megoldások normatív háttere. (7) A párkapcsolati gyakorlat megítélésének változásai, szociológiai, biológiai vetületben, szembesítve a Szentírás szavaival és értelmezésével.