Honnan ered az "evangélium" szó/fogalom?

Az „evangélium” szó az Újszövetségben közel százszor fordul elő – nem számítva az evangéliumok címfeliratát. A szó (arám megfelelője) feltehetően Jézus saját kifejezése, nem úgy, mint az „Isten országa (mennyek országa)” kifejezés, amit – a kutatások szerint – más kortársak is használtak (természetesen nem azonos értelemben). Márk, akinél (időrendben) az evangélium „című” bibliai könyvek közül először szerepel az „evangélium” kifejezés, művével új műfajt teremtett. Példáját nemcsak a kanonikus, hanem az apokrif evangéliumok sora is követte.

Miért lehet fontos számunkra a címben feltett kérdés?

Egyrészt azért, mert a szó maga, annak szó szerinti értelme azt sugallja, hogy Jézus életével, tanításával kapcsolatban valami lényegeset, fontosat üzen nekünk. Másrészt – különösen Pálnál – úgy tűnik, többször nem azonos értelemben szerepel. (2Kor 4,3 és 11,4, Gal 1,9, és 2,7, 1Thessz 1,5) Pál sokszor, és mint az előző hivatkozások mutatják, szélesebb értelemben használja az evangélium szót. A szöveg-összefüggésekből látható, hogy Pál általában az evangélium szó alatt a Jézus Krisztusról szóló tanítást érti, akkor is, ha a „más”, „mások” evangéliumáról ír, csak akkor a Jézusról szóló, de általa helytelenített (tév-)tanításra utal.


Az újszövetségi szövegeket figyelve

több,érdekes jellegzetességet figyelhetünk meg. Így jellemző, hogy ahogyan távolodunk Jézus földi működésének idejétől, úgy ritkul az evangélium szó használata az Újszövetségben. Míg Pálnál mintegy hetvenszer fordul elő, addig János evangéliumában egyszer sem. Márk használja a legtöbbször az evangélisták közül, Máté és Lukács alig. Az apostoli levelekben összesen háromszor, a Jelenésekben pedig egyszer. Érdekes, hogy az Ap.Csel.-ben viszonylag sokszor fordul elő, és nem csak Pállal kapcsolatban. Ez is utalhat arra, hogy írója Pál környezetében élt sokáig. Lényegesnek látszik, hogy az evangélium szó majdnem mindig a hirdetés szó valamilyen alakjával együtt fordul elő. (Egyébként az eredeti görögben egyetlen szóval, az evangelizálni kifejezéssel lehet többnyire találkozni, kivéve Márk evangéliumát, ahol az evangélium szó mellett a hirdetni, prédikálni kifejezés külön áll). Ez azt jelzi, hogy az Újszövetség megírásának idején a Jézusról szóló tanítást a követői majdnem kizárólag szóban adták tovább. Igen figyelemre méltó, hogy Jézusnál a hirdetés „célközönsége” elsősorban a szegény emberek csoportja volt (…és a szegényeknek hirdettetik.., …Boldogok vagytok, szegények, …akik most éheztek…, …hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek…). Jézus feltámadása után nyílt ki igazán a megszólítottak köre: „Menjetek el tehát…minden népet…” (Szomorú, de való, hogy mind a mai napig nincs módja hallani Jézusról az emberiség felének!) Máté Jézus tanítói működésének összefoglalásaként Jézus egyik fő tevékenységeként írja le: „…tanított a zsinagógákban, hirdette az evangéliumot és gyógyított mindenféle betegséget.” Márk könyvének elején annak tartalmát úgy jelöli meg: „Jézus Krisztus evangéliuma”. Könyvében Jézus …így hirdette evangéliumát: „Betelt az idő, és egészen közel van az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15) Pál az általa hirdetett evangélium tartalmáról három helyen is ír, mégpedig szinte himnikus formában. Ezekből (1Kor 15,3-4, 2Tim 1, 8-10, 2,8) érdemes egy részt idézni: „mert ő szabadított meg minket…saját végzése és kegyelme szerint, amelyet…Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét. és az evangélium által világosságra hozta az örök elmúlhatatlan életet.”


Összevetve a szinoptikusokkal,

Jézus által értelmezett evangélium kifejezést a Pálnál szereplővel, egy külső, laikus szemlélő számára is feltűnik a különbség. Máténál és Lukácsnál egybehangzóan idézi Jézus a názáreti szereplésekor felolvasott ószövetségi próféciát, amikor Keresztelő János tanítványainak válaszol arra a kérdésre: „Te vagy-e az eljövendő…”, mely szerint „Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, és a szegényeknek az evangélium hirdettetik, és boldog, aki nem botránkozik meg bennem.” Pálnál az evangélium kifejezés egészen más hangsúlyt kap. Egy jellegzetes példa az 1Kor.2,2-ben olvasható: „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.”
 

Az örömhír a mustármagról szól?

Két fogalom van a (szinoptikus) evangéliumokban, amiket, bár sokszor említik, mégsem találhatjuk meg könnyen a tartalmuk megfelelő kifejtését. (Elnézést a határozott kijelentésért, de nem nagyon található a szakirányú irodalomban ezekre egyértelmű fogalmi magyarázat.) Ez a két fogalom az evangélium és az Isten országa (Máténál: mennyek országa). A két fogalom összekapcsolására példát mutat Mt 4,23 és 9,35, ahol azt írja: (Jézus) hirdette országa evangéliumát. Az evangélium rendszerint annak hirdetésével kapcsolatban szerepel. De, hogy mit értett Jézus, illetve az evangélisták az evangélium (az Örömhír) alatt, azt nehéz a szöveg-környezetből meglátni. Jézusnál az evangélium hirdetése rendszerint össze van kapcsolva a gyógyítással. De Jézusnak (és a tanítványoknak) a gyógyításairól szóló beszámolókban az Isten (mennyek) országa közelségének a hirdetése is többször megjelenik. Ebből arra lehet következtetni, hogy Isten országának közelsége és az örömhír között valamilyen megfelelés van. Jézus földi működése elején nagyon közelire jelzi az újra eljövetelét (Mt10,23/b).
Érdemes közelebbről is megnézni, hogy Jézus szavai nyomán a korabeli zsidók mit érthettek az Isten országa kifejezésen. Izrael akkor élő fiai erősen várták a Messiás megjelenését. Elsősorban a római megszállás alóli felszabadulást várták ettől, de sokan az akkori elvilágiasodott főpapság feletti ítéletet is várták (ez utóbbit egy főpap-messiástól). „Isten országa” Isten hatalmának a látható megjelenését jelenthette a számukra, ítéletet a gonoszok fölött és a hűségesek megjutalmazását. Hogy a korabeli zsidók értsék amit Jézus mond, az ő fogalmaikat kellett használnia.
Jézusnak a tanítási időszaka elején mondott szavai szerint Ő is úgy vélte, Izrael fiai egy részének a megtérése után eljön hozzájuk Isten országa. (Utoljára Mt 16,28-ban.) És – az ószövetségi próféciák szerint – a megújult (megtért) Izraelhez jönnek el a népek a világ minden tájáról. Később, csalódva a zsidók hitetlenségében, úgy látta, hogy a „pogányok meg fogják előzni Izrael fiait” az utolsó ítéletkor. Ezután már Jézus nem szól az Isten országának közeli eljöveteléről, hanem a saját kereszthaláláról. Jézus szavai szerint az Ő újra eljövetele már csak akkor történik meg, amikor az egész Földön hirdetik az Örömhírt. Ekkor már a tanítványoknak nem feladatuk az emberek gyógyítása, hanem „csak” az evangélium hirdetése. Ami – nyilván – most sem más, mint Isten országának (akaratának, hatalmának) megjelenése itt a Földön. Hogy ez a jövendölés erre a Földre vonatkozik, Jézus több kijelentéséből is következhet. (Pl. Mt 6,10)


Jézus sok példázatot mond az Isten országáról.

Ezekből kirajzolódik, hogy Jézus milyennek akarja megismertetni azt. Isten országa nagyon értékes, érdemes érte mindenünket odaadni. Megléte nem nyilvánvaló, elrejtett kincs. Először kicsinek, jelentéktelennek látszik, de idővel hatalmas lesz. Ha pedig bekerül – mint kovász – Isten országának  a működése az emberi társadalomba, akkor az egészet átjárja, átalakítja. Vannak azért Jézus hasonlatai között olyanok is, amelyeket nehéz értelmezni (pl. Mt 13,52). Az Örömhír Jézus beszédeiben nem más, mint az Isten akaratának (országának, hatalmának, erejének) érvényesülése. Az pedig itt a Földön a cselekvő, feltétel nélküli szeretet gyakorlása minden, arra érdemes, vagy érdemtelen embertárs felé. (Pl. Mt 5,38-48) Ez az Örömhír, ez az evangélium, ezáltal jöhet el az Isten országa, már itt a földön is – amint azt a Mi Atyánk-ban rendeszeresen kérni szoktuk.

 

Címkék: evangélium szó jelentése evangélium mint mustármag evangélium mint isten országa

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdesekes.blog.hu/api/trackback/id/tr664335641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.