A megismerés nehézségei


A címről és a tartalomról


Nagyon sokszor találkoztunk azzal a helyzettel, hogy az embereknek a valóságról való képe olykor milyen messze van magától a valóságtól. Ennek sok oka lehet. A következő gondolati folyamatban megkíséreljük, hogy végigkövessük, milyen módon marad hiányos, ill. torzul a valóságról szóló ismeret, vagy kerül a valóságról hamis kép az emberek tudatába, valamint az, hogy mennyire nehéz a valóságról az eredetihez legalább hasonlító képet alkotni, az azt megismerni és megérteni kívánó személy tudatában. Mindemellett tisztában vagyunk azzal is, hogy e vizsgálat során mi is bizonyos mértékig torzított képet kapunk az ismeretszerzéssel kapcsolatos nehézségekről. (Ami eddig leírásra került, agnoszticizmusnak és tautológiának is tűnhet, de ne kíséreljük meg magunkat már a vizsgálatunk elején előítéletekkel lebeszélni a vizsgálat témájáról.) Amint látható, a valóság megismeréséről beszélünk és nem az igazságéról. Ugyanis – véleményünk szerint – az igazság egy valós tartalommal nem megtölthető fogalom és a valóság, a létező az, ami egyáltalán vizsgálható. Az igazság csak azt jelzi, hogy mi állapítható meg a valóság leírásának igaz, vagy nem igaz (hamis) voltáról. (Lehet, hogy ez a gondolatmenet – amint a későbbiek is – elvontnak és nehezen érthetőnek tűnik, de amit ebben a gondolat-folyamban leírtunk, az elsősorban azért került leírásra, hogy az erről szóló gondolatok a leírás során tovább tisztuljanak és rendeződjenek.) Ennek a gondolat-folyamnak a közrebocsátása célszerű lehet olyan egyházközségi/gyülekezeti tagok részére, akik aktív párbeszédben kívánják képviselni az evangélium Üzenetét az ez iránt érdeklődők előtt, amelynek keretében a minket körülvevő (társadalmi, természeti, tudományos, ideológiai) környezetünkkel kell szembesülnünk – Isten Igéjének a fényében

A valóság megismerésének „mankói”

Az ember, amikor olyasmit akar megismerni, amiről nem tudhat közvetlen érzékszervi tapasztalatot szerezni, akkor azt a valóságot helyettesítő képekkel (vizuális modellekkel) próbálja azt a saját maga számára érzékelhetővé tenni. Hogy értse a valóságot (ill. a valóságban végbemenő folyamatot) a legegyszerűbben diagrammal próbálja a valóságot modellezni. Ilyen pl. a pozitív, vagy a negatív gyorsulás ábrázolása diagrammal. Egy sokkal elvontabb fizikai tényező, mint például az elektron ábrázolása, már sokkal nehezebb, mert hol egy kis gömbbel, hol pedig egy hullámvonallal ábrázoljuk, azaz a közvetlen (vizuális) érzékelés számára elérhetővé tesszük. Ha a fizika még mélyebb rétegeit akarjuk „szemléletessé” tenni, akkor azokat már csak matematikai egyenletekkel tudjuk kifejezni.

A megismerés személytől függő korlátai

Az alapvető kérdés az, hogy ha valaki az érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékelhető fizikai, biológiai, vagy akár társadalmi valósággal szembesül, akkor hogyan fogadja ezt az akadályt. (1)Van, aki azt válaszolja, ez nekem nehéz, érthetetlen és ha eddig megvoltam anélkül, hogy megértettem volna, ezután is megleszek nélküle – és többé nem foglalkozik a dologgal. (2) Van, aki, amikor szembe találkozik egy számára addig ismeretlen dologgal (jelenséggel, ténnyel, összefüggéssel stb.), akkor azt mondja, hogy ez felfoghatatlan, megismerhetetlen, (misztérium, titok, „varázslat”, stb.) és ezért nem lehet, nem szabad, vagy nem érdemes ebben mélyebbre hatolni, vizsgálgatni, elemezni, kutatni. (3) Olyan ember is akad – sajnos, bőséggel – aki, ha találkozik valamilyen, számára ismeretlen, új dologgal, információval, jelenséggel, akkor azt nemcsak hogy nem-létezőnek tekinti, hanem annak is mondja, tehát – a kapott előzetes ismeretei ellenére – tagadja annak létezését, így kísérelve meg az eredeti világképének és ezzel belső lelki békéjének megőrzését. (4) Van viszont olyan ember is, akit érdekel, hogy mi van a dolog (jelenség, tapasztalat, stb.) mögött. Az ilyen embert egy újonnan észrevett dolog kíváncsivá tesz és nem tud addig nyugodni, amíg meg nem vizsgálja és meg nem érti, önmaga és lehetőleg mások számára meg nem tudja magyarázni, valamilyen módon érzékelhetőbbé tenni. (4a) Sajnos, a megismert valóság átadásának-átvételét rendszerint megakadályozza, hogy akinek át kívánjuk adni, az a személy azért zárkózik el a valóság megismerése elől, mert a korábbi ismeretei – bár esetleg kevés közük a valósághoz – sokkal kedvesebbek a számára a valóság megismerésénél. Hogy miért kedvesebbek, azt igen nehéz felderíteni. Általában feltételezhető, hogy az, a valóságról való téves, vagy helytelen (olykor tudatosan manipulált) állítás, amit az illető személy korábban megismert és igaz állításnak fogadott el, azért kedvesebb, könnyebben elfogadható a részére, mert jobban illeszthető a meglévő világszemléletéhez. Továbbá olyan állításokat tartalmaz, ami igazolni látszik a bizalmatlanságát, esetleg szembenállását a létező valóság egyes részeit képviselő személyekkel, szervezetekkel, társadalmi csoportokkal – esetleg ideológiákkal – szemben.

A megismerési folyamat

A valóság megismerésének nem az előbbi helyzetek jelentik az első fázisát, hanem a megismerhető (és megismerendő) dolgok felfedezése. Ugyanis a még nem ismert dolgok (létezők, jelenségek, tapasztalatok, észlelések, tények, összefüggések – röviden, ezentúl: dolgok) felfedezése, létezésének esetleg csak megsejtése: a megismerés első fázisa. Az új dolgok iránt érdeklődő ember is, ha még nem ismert, tapasztalt korábban valamit, hajlamos észre nem venni, figyelmen kívül hagyni azt. Ezért rendszerint egy bizonyos „intuíció” szükséges az addig nem ismert és érzékszerveinkkel közvetlenül meg nem tapasztalható dolgok létezésének akár a megsejtéséhez is. Ha valaminek a létezése már ismert, vagy legalább megsejtett, akkor annak a – valamilyen szintű – megismerése talán még nehezebb ügy. Az újabban felfedezett dolgok megismerésénél gondolkodásunkat kötik a korábbi módszerek, sémák, a régebbi ismeretek. A megismerés módszerének a megtalálása, „kitalálása” is nagyrészt egy intuitív tevékenység. Ezért – kisarkítva – azt is lehet mondani, hogy a megismerhető valóságról való tapasztalatszerzésünk egy „intuíció-vezérelt” folyamat. Itt bátorkodunk azt a véleményünket leírni, hogy az intuíció – ebben az esetben legalább – valójában a „transzcendenciától” kapott „súgás”. Ezt lefordítva keresztény terminológiára, ezt akár az emberiségnek „a Szentlélek által inspirált, vezérelt” tudás-bővítő folyamatának (fejlődésének?) lehetne nevezni.

Az új ismeretek hatása

Az újabb és újabb felfedezések, találmányok, fejlesztések nemcsak a mindennapi életünket, annak stílusát, komfortját változtatják meg lényegesen, hanem gondolkodásunkat, a környező világhoz való viszonyunkat is. A legtöbb embert nem érdekli az újabb technikai fejlesztések tartalma, megelégszik azok használatával. Mindaz az új tudományos és műszaki eredmény, ami nem érint valakit közvetlenül, az inkább csak a tématerülettel foglalkozókat érdekli, ezért az újabb eredmények rendszerint torzítva és erősen szelektálva jelennek meg a napi híradásokban. Emiatt a valóságról való ismereteink jelenlegi, robbanásszerű bővülése a széles rétegeket csak mint a technikai és gazdasági fejlődés újabb eredményeinek „nem tudatos” használóját érinti. Így az ebből következő tudati (személyiségi, társadalmi, erkölcsi?) fejlődésnek csak a lehetősége van meg, de az újabb javak használatához való nagyon is szükséges tudati, (szellemi, erkölcsi?) fejlődés a társadalom majdnem egészénél elmarad. Emiatt az újabb és újabb technikai, főleg a személyes komfortot szolgáló fejlesztések, szolgáltatások többnyire a részben veleszületett, részben megszerezhető személyes képességek visszafejlődését hozzák magukkal. Sajnos, jelenleg sehol nem látható átfogó, stratégiai terv, módszer és kezdeményezés arra, hogy ez a negatív folyamat megfordítható legyen. Ez a hatalmas szakadék a jelenleg is egyre gyorsuló technikai-gazdasági fejlődés (változás?) és az azokat használó, abban élő társadalom tudati, gondolkodásbeli fejlettsége között az ezt átélő személyekben belső konfliktusokat okoz. Ez a belső konfliktus aztán személyes, vagy csoportos tiltakozó akciókban is megnyilvánul. Ez nagyon sokszínű lehet, az antiglobalizációs, környezetvédelmi, vallási (!), vagy akár – igen eltérő gyökerű – párt-politikai formában.

 

Címkék: titok tapasztalat misztérium személyfüggő korlátok megismerési módszerek gyors változások belső konfliktusok

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdesekes.blog.hu/api/trackback/id/tr774332377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.