Van, csak a hétköznapokban sokszor szem elől tévesztjük annak sajátosságait. Hiszen általában egy keresztény nagyobbrészt úgy él mint más, "rendes" ember. Hogy ezt meglássuk, a következőkben össze lett gyűjtve néhány keresztény szemléleti és viselkedési norma.

Minden ember jót akar – elsősorban magának, aztán a hozzá közel állóknak – csak arra nincs tekintettel, hogy ezzel másoknak mennyi rosszat tesz.
Minden embert egyformán szeret Isten, de sokan ebből a szeretetből – és ezzel talán, akár az örök életből is – kizárják magukat.
Ha meg vagyok elégedve önmagammal, akkor gondolkozzam el azon, hogy esetleg valamit elrontottam az Istennel való kapcsolatomban.
Mielőtt elítélnél valakit, próbáld megtalálni viselkedésének okát – és rátalálhatsz a saját ítélkezésednek az okára.
Ne minősíts másokat, sem jó, sem rossz irányban – még magadban sem – hogy később ne kelljen szégyellni az ítéletedet.
Az egyes emberekről szerzett tapasztalataidat ne általánosítsd másokra, mit szólnál, ha veled is így tennének?
Ne alkoss senkiről véleményt, amíg meg nem ismerted. Gondold el például, hogyan vélekednél, történetesen Szlovákiába, szlovák anyanyelvűnek születtél és szlovák anyanyelvűnek neveltek volna.
Emberek által megálmodott eszme, bármilyen tisztának, nagyszerűnek tűnik, a megvalósítása során – sajnos – csődbe viheti a benne feltétlenül hívőket.
Ha életünket az Istennek tetsző élet szándéka és nem emberi elvek irányítják, akkor Isten Lelkének vezetése sokszor váratlan utakra vihet, ami rugalmasságot, leleményességet kíván. Veszélyes, ha valakit az elvei és nem a Lélek vezet.
A közhiedelemmel szemben értelmes (racionális) dolog, ha irgalmas vagyok a másik emberrel, a rosszat nem fizetem vissza rosszal. A jótettben való állhatatosság előbb-utóbb eredményt hoz. Nem vehetik el tőlem a jótétemény adta örömömet, a haragból, a megkeseredettség kínjából, bilincséből a megbocsátás, az irgalom által való szabadulás békességét. Az egész emberiség megmaradásának az egyetlen reménye a retorzió, a reváns kihalásának lehetősége.
Az életben – a saját életemben is – megtalálhatom az öröm lehetőségét. A testi, lelki, szellemi örömre való nyitottság, az örömre alkalmat adó lehetőségekkel élés javítja a testi, szellemi, lelki kondíciómat. A probléma – mint sok másnál is – a mértéken és az arányokon van. Ezek pedig életkortól, feladatoktól és az adott helyzettől függenek. Ezért is kell a keresztény embernek rendszeresen felülvizsgálnia az életét: valóban az erőmnek, képességeimnek megfelelő mértékben látom-e el az Isten által rám kirótt feladatokat, ill. elegendő időt és módot találok a rekreációra (megújulásra), hogy utána ismét kellő erővel és hatékonysággal lássak munkához?
Mielőtt a helyi misszió gyakorlati kérdéseire térnénk át, érdemes még megemlítenünk néhány, az ember cselekedeteivel kapcsolatos minősítést, mivel különösen kell vigyáznunk cselekedeteink, életvitelünk negatív, utólag már hiába megbánt következményére.
Ha valakinek a cselekedete eredményeképpen – előre nem látható okból – kár keletkezik, az nem róható fel neki bűnéül, sem jogilag, sem az isteni igazságszolgáltatás szerint sem. Emellett – természetesen – erkölcsi kötelessége a keletkezett kárt – lehetőségei szerint – enyhíteni.
Ha valaki viszont úgy tesz, vagy nem tesz valamit, hogy nem gondol az esetleges káros következményekre, úgy a gondatlanságból elkövetett bűnt követi el. És az elkövetett bűnök többsége ilyen, büntetőjogilag és az isteni törvények szerint is.
Természetünk – genetikai meghatározottságunk miatt („eredendő bűn”) – rosszra hajló. De letagadhatatlanul hozzá tartozik a jóra való hajlam is (pl. házastársi, szülői, gyermeki szeretet, szánalom, irgalom az elesett, a szenvedő iránt). Az a kérdés csupán, hogy mi mellett, vagy mi ellen döntünk. Sokszor a mulasztás, a nem cselekvés, a nem döntés ugyancsak bűnömül róható fel.
 

 

 

 

Címkék: szeretet szánalom mulasztás irgalom isten szándéka emberi elvek örömre való nyitottság negatív következmények genetikai meghatározottság jóra való hajlam

A bejegyzés trackback címe:

https://kerdesekes.blog.hu/api/trackback/id/tr344326368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.